Marine Le Pen vasárnapi vereségével az EU elkerülte, hogy nyíltan euroszkeptikus elnöke legyen az egyik legfontosabb tagállamnak, a magyar külpolitika mozgástere azonban jelentősen beszűkülhet a következő időszakban - erről beszélt Zsoldos Ákos, a Portfolio makrogazdasági elemzője a Checklist, lapunk munkanapokon jelentkező podcastjének hétfői adásában.
A tegnap este újraválasztott Emmanuel Macron francia elnök telefonon megegyezett Joe Biden amerikai elnökkel, hogy gyakrabban fognak egyeztetni globális kérdésekben, mint amilyen például az orosz-ukrán háború.
Az előrejelzések szerint kényelmes többséggel, mintegy 58–42 arányban győzött Emmanuel Macron francia elnök az elnökválasztás második fordulójában, vereséget mérve a jobboldali radikális Marine Le Penre. A két politikus 2017 után másodszorra mérkőzött meg, annak idején ugyanakkor sokkal nagyobb különbséggel, mintegy kétharmad–egyharmad arányban győzött Macron. Bár az első forduló után csak kis különbséget mértek a közvéleménykutatók a két jelölt között, Macron egyre jobban elhúzott riválisa mellett, és végül meggyőző fölénnyel biztosította helyét az Élysée-palotában. Marine Le Pen elismerte vereségét, de azt mondta, nem vonul vissza, hanem a júniusban esedékes nemzetgyűlési választásokra készül. Ugyanígy tesz a baloldali radikális Jean-Luc Mélenchon is, aki az első fordulóban kis különbséggel, de harmadik lett Macron és Le Pen mögött.
A francia Ötödik Köztársaság történetére visszatekintve úgy tűnik, a legjobb második fordulós eredményeket egy Le Pen ellen való küzdelemben lehet elérni.
A belga média szerint a felmérések szerint Macron vezet a francia választásokon - számolt be a Sky News.
A szélsőjobboldali Marine Le Pen a két jelölt közül elsőként adta le ma szavazatát az észak-franciaországi Henin-Beaumontban. Emmanuel Macron Le Touquet városában szavazott - számolt be a brit Sky News.
Emmanuel Macron üdvözölte a szavazókat, kezet fogott velük, és még egy kisbabát is kezébe adtak, amikor a szavazóhelyiségébe utazott. A francia elnök ezzel megsérthette a francia választási szabályokat - számolt be a brit Sky News.
Minden szem a baloldali Mélenchon szavazóira szegeződik Franciaországban. Meglepően hangozhat, hiszen a franciák ma a centrista - ám egyre inkább jobbra tolódó - Emmanuel Macron és a szélsőjobboldali Marine Le Pen közül választhatnak. Ám Franciaország elnökválasztása kétfordulós lebonyolítású, így nagy harc folyik az első fordulóban kiesett jelöltek, legfőképp a harmadik helyezett, Jean-Luc Mélenchon támogatóiért.
Ma tartják az államfőválasztás második fordulóját Franciaországban, amelynek hatásait egész Európa érezni fogja. A két szembenálló jelölt, Emmanuel Macron és Marine Le Pen ugyanis számos terület vonatkozásában más elveket vallanak, ez pedig igaz a francia külpolitika jövőjére is. Franciaország jelenleg az Európai Unió második legerősebb gazdasága, emellett atomhatalom és állandó tagja az ENSZ Biztonsági Tanácsának, így a világpolitikára gyakorolt befolyása sem lebecsülendő. Éppen ezért van igen nagy tétje a mai választásnak, ugyanis Macron győzelme esetén vélhetően folytatódnak az erős európai integrációt szorgalmazó narratíva, míg Le Pen megválasztása esetén régi nagy tabuk dőlhetnek meg a francia uniós politikában. A választási eredmények azonban érinthetik a NATO-val, illetve Oroszországgal fenntartott viszonyt is.
Történelmi reformok indultak el az Európai Unióban a koronavírus-válság és az orosz ukrán háború hatására, és az integrációs lendület mind további előrelépéseket hozhat. A kontinens politikai vezetése régen volt ilyen egységes, nagy az egyetértés az együttműködést illetően. Különleges helyzet, de eközben erősödnek az eddig nagyrészt ellenzékben levő nemzeti-szuverenista erők is, akik célja pont az EU-s integráció visszafordítása. A francia elnökválasztás a két jelölt mellett a két tábor összecsapása is egyben, és bármi is lesz az eredmény, annak óriási hatása lehet az Európai Unió jövőjére. Ha Emmanuel Macron nyer, folytatódhatnak a reformok, és tovább haladhatunk a politikai egység felé. Ha viszont Marine Le Pen nyer, akkor trendforduló jön az európai belpolitikában, és a nemzeti-szuverenista erők komolyan átalakíthatják az EU-s intézményrendszert, a frissen elkezdett reformok semmissé válhatnak. Magyarországról nézve sem tét nélküli a választás, annak kimenetele ugyanis alapjaiban határozhatja meg a magyar külpolitika irányát a következő 1-2 évben. Az persze aligha kérdés, hogy Orbán Viktor kinek szurkol.
Izgalmas választás elé néz vasárnap Franciaország, ahol ismét Emmanuel Macron és Marine Le Pen száll versenybe az elnöki címért. Bár a legtöbb felmérés szerint továbbra is a hivatalban lévő államfőnek van a legnagyobb esélye a győzelemre, a két jelölt közti küzdelem kiélezettebb lehet, mint valaha. Ennek oka, hogy az elmúlt években sok szavazó kiábrándult Macronból, Le Pen pedig képes volt a korábban igencsak megosztó identitáspolitikai kérdések helyett a megélhetési problémákra kihegyezni kampányát. A választás kimenetele szempontjából kulcskérdés lesz az is, hogy miként fognak szavazni azok az állampolgárok, akik által támogatott jelöltek nem jutottak be a második fordulóba. Az azonban egyértelmű, hogy a két jelölt markánsan más elképzeléseket vall Franciaország és Európa jövője szempontjából, így a mostani elnökválasztás jelentős mértékben fogja meghatározni a kontinens jövőjét.
Olaf Scholz német kancellár, Pedro Sánchez spanyol és António Costa portugál miniszterelnök „a demokrata jelölt” melletti voksra buzdította a franciákat abban a közös véleménycikkben, amely a Le Monde című, balközép irányultságú francia napilapban jelent meg csütörtökön.
Ki nyeri a vasárnapi francia elnökválasztást, hogy került minden eddiginél közelebb Marine Le Pen az elnökséghez, és milyen folyamatok alakították Franciaországot Emmanuel Macron elnök öt éve alatt. Ezekről, és a vasárnapi franciaországi elnökválasztással kapcsolatos más aktuális kérdésekről is beszélünk ma, azaz csütörtökön 14:00-kor a Portfolio Facebookján Somai Miklóssal, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Világgazdasági Intézetének tudományos főmunkatársával és Palkovics Mátéval, a Portfolio Globál rovatának elemzőjével.
Emmanuel Macron jelenlegi elnököt találta meggyőzőbbnek a tévénézők 59 százaléka a francia elnökjelöltek szerda esti vitájában a jobboldali szuverenista Marine Le Pennel szemben, akire a megkérdezettek 39 százaléka szavazott - derül ki az Elabe közvélemény-kutatóintézet gyors felmérésből, amelyet a BFM hírtelevízió és L'Express című hetilap honlapja ismertetett. A megkérdezettek két százaléka nem nyilvánított véleményt.
Emmanuel Macron francia elnök népszerűségi mutatója enyhén csökkent egy héttel az elnökválasztás előtt - írja a Bloomberg. A felméréskben így is vezet Marine Le Pennel szemben.
Nagyjából 620 ezer euró elsikkasztásával vádolta meg az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a franciaországi elnökválasztás második fordulójába jutott Marine Le Pent és több párttársát, köztük az apját is. – szemlézte a Guardian cikkét a Telex.
Cikkünk folyamatosan frissül az iráni-izraeli háború legfontosabb híreivel.
Néhány évtized alatt a felére csökkent a balti-tengeri tőkehal hossza.
Egy 110 fényévnyire lévő, Szaturnuszhoz hasonló gázóriást fedezett fel.
Kapu Tibor személyében 45 év után újra űrhajósa van Magyarországnak.
Erre az országra vélhetően te sem gondoltál.
Lezárás vagy eszkalálódás jön?
